kép: pinterest
Amikor
megismered, azt érzed: hazaértél. Amikor Vele vagy úgy érzed, hogy minden
rendben, újra a helyeden vagy. Amikor az emberek rátok néznek azt mondják, ti
összetartoztok. Együtt vagytok. Ő az Ikerlelked.
Furcsa? Szokatlan? Megdöbbentő? Hihetetlen? Te magad sem hiszed el?
Pedig itt lenne az ideje, hogy ha megtaláltad, akkor ne harcolj ellene. Amikor
már minden jel az Ikerlelked irányába mutat, minden ellene vívott küzdelmes nap
fájdalommal jár, hiszen annak idején egy energia voltatok és most újra egymásra
találtatok, akkor hátra kell dőlnöd és ráfeküdnöd a következő hullámra. Ehhez
persze nem elég az, hogy úgy érezd a jelenlegi életed nem tökéletes. Hiszen
hányan érzik így? De hiába néznek jobbra, hiába néznek balra, nem látnak ott
senkit.
De amikor két ember egymással szemben ül és bár nem sokkal előtte ismerték meg
egymást, mégis egyikük kijelenti, hogy “hazaértem”, a másikuk csak annyit mond
halkan és óvatosan, hogy “nem vagyok a helyemen”, akkor ideje elgondolkozni.
Amikor a
körülöttük lévők mind érzik, hogy vibrál körülöttük a levegő. Amikor egy térben
vannak szinte minden percben azt érzik, hogy meg kell érintsék a másikat és nem
a testi vágy miatt, hanem mert ők egy energiából származnak.
Az
Ikerlelkek kiegészítik egymást. Nem egy szempillantás alatt, hanem újfajta
fejlődési folyamat részeként. Mindeközben önmagunkban is egyre egyénibbek
leszünk.
Az ikrek paradoxona: hogy mialatt a kettő egyesül, egyéniségük is kivirágzik.
A párjára lelt ikerlélek a Teljességet látja a másikban, és a Szerelem erejénél
fogva a Teljességet segít kibontakoztatni. Az egymáshoz visszatérő ikerlelkek
az egész teremtést arra sarkallják, hogy visszatérjen ősforrásához. Mindeközben
tudatában is vannak felelősségüknek, valamennyi magasabb rendű élet
felelősségének a többi létező felemelésében. Ezért látunk annyi ikerlelket
közös szolgálatban buzgólkodni: tanítani, könyvet írni, csoportfoglalkozásokat
vezetni.
Sokan vitatják az Ikerlélek vagy Ikerláng létezését, mások áhítoznak utána és
vannak akik megélik ezt.
Igen –
csodálatos.
Igen – kőkemény.
Igen – nem egyszerű.
Hiszen
amikor szembetalálod magad az Ikerlángoddal fogalmad sincs mi történik. Az
életed látszólag rendezett, a kapcsolatod vagy házasságod létező és lélegző
intézmény aztán jön valaki és – se szó, se beszéd és ezt így értsd szó szerint
– azt érezteti veled, hogy ő a Másik Feled. Talán csak egy pillanatnyi
érintéssel, talán ha elég érzékeny vagy akkor érzed, ahogy az energiáid
összekapcsolódnak, talán csak fura mondatok hagyják el a szádat, mint
“hazaértem” vagy “végre, megvagy!”. Fogalmad sincs akkor és ott miért mondod
ezeket, hiszen ahogy már említettem az életed sínen van. Vagy te vagy életed
sínén. Ez csupán nézőpont kérdése.
Az
Ikerlángoddal való találkozás, létezés valóban csoda. Csoda, ahogy érzed őt,
ahogy megérzed őt, ahogy tudod, hogy ha a szomszéd utcában megy, akkor merre
kell tartanod, hogy összetalálkozzatok. Tudod, hogy éppen mit eszik mert érzed
az ízeket a szádban és tudod, hogy pocsékul van, mert a fájdalom – legyen az
akár fizikai akár lelki – benned is megjelenik. Ha ez fizikai fájdalom, akkor
neked is fáj, ha pedig a Lélek egy fájdalmas pillanata, órája vagy akár
hosszabb időszaka, akkor ez rátelepszik az életedre és képtelen vagy úgy élni,
ahogy saját akkori hangulatod kívánná. Ideig-óráig megy, de aztán megint jön
egy lökés és a földre visz, mert talán ő most sír, szomorú, tanácstalan, kiutat
keres, kétségbeesett.
Ilyenkor
zokog a Lélek. De ne hidd, hogy az Ikerlélek ennyiben hagyja. Soha, hiszen pont
ez az a kapcsolat, ami ha egyszer elindul – mert mindketten vagytok olyan magas
rezgésszinten – akkor már nem lehet kikapcsolni. Nincs piros gomb vagy
vészkijárat, hiszen összetartoztok. A Lelkeket egy, csupán két testben él, de
ha készen álltok újra egyesülhet.
Ehhez persze szembe kell nézni magaddal, le kell küzdeni a démonaidat, meg kell
bántanod olyan embereket, akik nem értik mi történik körülötted. És őszintén
fel kell vállalni mindenki előtt, hogy igen: a Csoda része vagy. Olyan Csoda
része, ami most még nagyon kevés embernek adatik meg. Olyan energia és
lélekközösség van köztetek, ami a telepatikus közös gondolatokon át az érintés
nélküli szeretkezésig akármeddig terjedhet, hiszen az energia nem ismer
határokat. Amikor olyan mély intimitást élsz át a másikkal, hogy azt hiszed
ilyen nem létezik, pedig nélkülöztök minden hétköznapi érintkezést, amikor
érzed, hogy a két Lélek táncra perdül boldogságában. Amikor olyan közel kerülsz
a másikhoz, hogy a köztetek lévő hatalmas energia szinte kézzel tapintható,
formálható, érzékelhető, akkor a démonok, a félelmek, a gyávaság, a sémák, a
dobozok és fiókok és az elfogadástól való rettegés csupán ideig-óráig
helytálló.
Mert aztán a fásultság mögül újra előtör az érzés, a közösség, a csoda, az
energia és az a végtelen, megmagyarázhatatlan szeretetérzés, amit érzel most és
éreztél akár már előző életeidben is iránta. A Szeretet, ami minden akadályt
áthág, a Szeretet ami utat tör és körbeölel mindenkit aki kételkedik, aki bánt,
aki meg szeretné akadályozni, hogy a két csodálatos lélekdarab újra egyesüljön.
Szeretet.
Ezzel kell számolnod. Nem erőszakos, de mégis erős. Nem akaratos, de mégis
mindig minden életpillanatodat áthatja. Nem birtokló, mégis tudod, hogy Lélek
és Lélek helye együtt van, hogy a kettőből újra egy jöhessen létre és valami
új, valami fantasztikus, valami: harmadik. Legyen ez akár egy gyógyító
közösség, akár egy új család, akár példamutató tanítói és segítői munka és
olyan ébredések minden reggel amikor a szemed boldogan mosolyog a másikra,
hiszen végre a Helyeden Vagy.
Forrás:
harmonet.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése