A titok melyet az ember saját maga állított elérhetetlennek s amit mindenki legbensőbb igaz lénye ismer azt a tudást újra használhatja bárki amint végigjárja a misztika egyetemes útját és ebben az univerzális tanulásban meglátja – majd megérti saját önálló, mindentől elválasztott de mégis mindennel egységben lévő szellemét.
A misztika a fátyol melynek mint látható és láthatatlan létnek 2 oldala van, mindennek az alapja. Ami szemnek létező vagy sem, minden mi e földi létezésünk része, tapasztalata, élménye – minden illúzió mely körülvesz minket s rabságban tartjuk magunkat általuk.
Gondolatok, érzések, jó és rossz érzetek, félelmek, gyász,öröm és boldogság, betegségek, rémségek, temérdek képzetek.
Mai életünk igazsága mely lelkünk tápláló talaja még mindig az ősi tudásra épül. A valóság nem változik, az mindig állandó s a hozzá vezető Út is az. A káprázat csupán általunk lehet a fogság és megkötözöttség beláthatatlan terme ha nem találunk ki belőle.
Az egyetemes tudás, a létezés kulcsa, a káprázat valóssága. Az emberek nagy többsége a fátyolról, a gondolatok nélküli szabad birodalomról és magáról a Teremtő Istenről is csak illuzórikus képet alkot elméjében. Sajnos nem találkozott még vele vagy csak nagyon apró pillanatokra érezte át zűrzavaros világában a létezés ajándékát.
A nyitja a szabadulásnak egyéntől függően sokféle lehet. Az ajtó minden pillanatban arra vár, hogy belépjünk rajta a jelenbe. A jelen kezdeti megtapasztalása- szárnyaink bontogatása.
Elrugaszkodás a reális elmétől a szellem felé, repülés az ismert ismeretlenbe. Emlékezés a Napra a Holdra, az élet minden aspektusára. Átérezni a teljes egészet, a létet, megfigyelni mi kívül-belül zajlik, rátekinteni mindarra mi zavar és mi örömöt okoz magadban.
Belépsz az ajtón s megtapasztalod a határtalan világot. Egy réten találod magad hol megszűnik minden nyomasztó gondolat, érzés, eltűnnek a rémes színek, az idő. Tovaillan az illúzió akkor mikor rájössz, hogy a káprázat is érted van s ő is csak egy célt szolgál – Téged!
Virágos mesés tündérkert ez a teremtés kezdete és vége mely a nagy Egy egésze. A születés a halál,a tél-a nyár, a múlt a jövő hirtelen értelmetlenné lesz és szertefoszlik. Megszűnik az elme realitásának az ami igazából eddig sem létezett olyan formában, mellyel a tudattalanság ruházta fel.
Lehull a lepel aztán leomlik egy régóta épített vár. A vár helyén hirtelen előtűnik egy varázslatos építmény mely valójában ős idők óta egy helyben áll és várja a megfelelő pillanatot arra, hogy a falak leomoltassanak.
A leghatalmasabb templom mely mindannyiunké, az egész univerzum tudása, teremtésének igazsága, a kristálytiszta gyógyulás színtere ez. – a Teremtőnk Szentélye az Otthonunk!
A földi életünkben a legfontosabb mit meg kell tanulnunk a halál előtti meghalás. Ez az a Szent Hely ahonnan elindulunk és ahová megérkezünk.
„Én vagyok a kezdet és a vég, az alfa és az omega.”
Szeretettel: Tóth István
További
elérhetőségek és weboldalak a linkre kattintva megtalálhatóak:
Facebook
közösség gyógyító festményekkel kapcsolatban: https://www.facebook.com/tothistvanspiritualiskepei/
Instagram: toth.istvan.painter
Tóth
István
Megjegyzések
Megjegyzés küldése